A MÚOSZ Karikaturista Szakosztály Blogja

Tóth András, a Ménes-patak Egyesület elnöke karikatúra kiállítást szervez Füleken, a Várban. A kiállítást március 15-én nyitják meg.

“Egyesületünk hagyományosan jó kapcsolatokat ápol Fülek városával, múzeumával, polgári közösségeivel. Tavaly már harmadik alkalommal vittük ki a fotóművészeti, illetve játékfesztiválunk kiállítási anyagait a füleki várba és ott, szintén nagyszabású kiállításokat, fesztiválokat rendeztünk a múzeummal közösen. Az elmúlt évben fotóművészeti anyagainkat már 10 ezren nézték meg Füleken.

Új kapcsolódási pontunknak, közös akciónknak tervezzük karikatúrák kiállítását is Füleken, majd a Ménes-mentén. A Húsvét lenne ennek a leendő programsorozatnak az indító apropója. Szeretnénk húsvéti témájú karikatúrákat kiállítani, melyhez az Önök közreműködését, segítségét kérnénk alkotásaikkal. A városban egyébként vannak karikatúra-klubok. A művészeti iskolában dolgozik Mraz Fero, szlovák karikatúrista is. Az általam szerkesztett és kiadott Szerelmünk, Nógrád – vallomások a vidékről című könyv egyik szerzője.

Fülek nagyon szép és gyorsan fejlődő magyar város Szlovákiában. A felújított vár Bebek-tornya nívós kiállítóhely. A múzeum vezetője Agócs Attila, tehetséges fiatal.

Egyesületünk halmozottan hátrányos helyzetű településeken dolgozik. Programjainkhoz anyagi forrást csak pályázatok útján tudunk szerezni. Sikeresek vagyunk ezen a téren is, de induló programhoz nagyon nehéz támogatást szerezni. A füleki kiállításhoz – egyenlőre előzetesen – biztosan vállalni tudjuk a képek nyomtatását, a paszpartut, a keretezést, meghívók készítését, a megnyitó ünnepség rendezését és természetesen a program népszerűsítését.

A kiállítás március 15-én nyílik, április közepéig tart majd.

Kérem, jelezzék részemre, hogy részt kívánnak-e venni ezen a kiállításon korábbi, meglévő anyagaikkal, vagy újakkal. A kiállításra szánt anyag eljuttatása lehetséges e-mail-en is címemre. Professzionális fekete-fehér és színes nyomtatóval rendelkezünk a nyomtatásához.”

Aki tehát részt kíván venni a kiállításon, vegye föl a kapcsolatot Tóth Andrással, és lehetőleg február végéig küldje el neki a munkáját!

Tóth András elérhetőségei:
2017 Pócsmegyer, Aradi u. 14.
Telefon: 70-773-2897
Email: tudaskozpont@gmail.com

Kretén Magazin élt 15 évet.

Az Index cikke

Néhány hete egy rövid körlevélben a moderálás elvetését javasoltam. A következőkben részletesebben vázolom a felvetés okait, szempontjait.

A szakosztály közel tíz éve létrehozott alapszabálynak egyik passzusa szerint arról, hogy ki lehet a szakosztály tagja, nem minőségelv alapján döntünk. Ez ma is a realitásokat tükrözi, mert a honi sajtókarikatúra piac ebben a vonatkozásban (is) kvázi kontraszelektív. Így, minthogy az alapító tagság legalább ötven százaléka nem felelt meg a – miféle? – “céhes” szakmai minimáknak (magyarán: kurva rossz karikaturista volt), mutatis mutandis óhatatlanul arra a lenini kiszólásra kellett hagyatkozzunk, miszerint “Forradalmat (értsd: szakosztályt) olyan emberekkel lehet csinálni, amilyenek épp vannak”. Nem a legjobb és legértelmesebb autonóm alkotóművészek exkluzív közösségéről van tehát szó, hanem egy sebtében verbuvált, több szempontból is heterogén szakmai gyűjtőszervezetről, amelynek bárki tagja lehet, ha valami köze van a karikatúrához (így lehetett a szakosztály, sőt, az első elnökség tagja Badacsonyi Ildikó, akinek annyi köze volt a szakmához, amennyi…). Egy olyan közösségről, amelybe “gyárilag” be lett építve minden későbbi probléma, feszültség és konfliktus majd’ minden oka. Ahol nem deklaráltuk – mert ilyesmit egy demokratikus szervezetben nem is lehet -, hogy a közös munkában csak garantáltan ép elméjű, kifogástalan modorú, az alkalomhoz illőn öltözött és mellesleg büntetlen előéletű tagtársak vehetnek részt, kizárólag a közösség érdekeit szolgáló, logikusan kifejtett gondolatokkal, nemkülönben remekművekkel persze… Nincsenek ilyen kritériumok.

Ilyenformán természetes, hogy eme közösség internetes szakmai fóruma ugyanezt a világnézeti, politikai, szakmai, minőségi stb. heterogenitást tükrözi, ennek minden nyűgével és kínjával együtt. Ha nem karikaturisták, hanem rohadt kispolgárok lennénk (és itt most el lehet merengni…), akkor megtehetnénk, hogy a vacsorára hívott vendégek elől a spájzba zárjuk a szenilis, folyton mások orra alá szellentő nagypapát és a szellemi fogyatékos, mellesleg kurvára szarszagú gyereket. Így is lehetne reprezentálni. Csakhogy az efféle fórumok (ún. közösségi blogok) nem azért jöttek létre, hogy a résztvevők reprezentáljanak – arra ott az Operabál. Az internet nem az értelmes, kulturált és szakszerű kommunikáció közege, hanem valami más… Több is, kevesebb is, majd meglátjuk, ha ugyan… Ha tehát a szakosztály néhány tagja értelmes szakmai közösségre és eme közösség értelmes együttlétére vágyik, akkor összejöhetnek egyikük lakásán, vagy egy csöndes kiskocsmában, ahogy ezt valamikor csináltuk (és néhányan ma is csináljuk), vagy létrehozhatnak egy zártkörű, privát (!) szakmai blogot. Ilyen egyszerű.

Végül: a moderálás jogi vonatkozásait tekintve is fenntartásaim vannak. Természetes személyek, teszemazt egy család, vagy egy baráti társaság tagjai általában különösebb jogi következmények nélkül korlátozhatják egymást a szabad véleménynyilvánításban. Ugyanez egy jogi személy – pl. a MÚOSZ – nevével fémjelzett blogon, intézményes keretek között már aggályos. A szakosztály Alapszabálya ui. elfogadta a MÚOSZ Alapszabályát, amely elfogadta a Magyar Köztársaság “Alapszabályát”, illetve az abból jól-rosszul konstituált jogszabályok rendszerét. Ilyenformán – közvetve – a Karikaturista Szakosztály számára is az idevágó jogszabályok jelölik ki a véleménynyilvánítás kereteit, következésképp a MÚOSZ Karikaturista Szakosztályának honlapján a moderálás jogsértő minden olyan vélemény esetében, amely nem sérti az alkotmányos jogrendet: nem uszít vallások, etnikumok, kisebbségek ellen, nem rágalmaz, nem kelt közundort, nem okoz tömeges megbotránkozást, járványt stb.

Hogy mi a helyzet a Vérmezőn sétáló kutyával? Hát istenem… Egyrészt az efféle bejegyzések kor- és kórtörténeti dokumentumok, másrészt azért olvastunk Becketet, Ionescut, vagy legalább Örkényt. Meg Nagy Lászlót, aki egyik versében ezt írja: “Simítsa el rángó szánkat a mosoly”.

stalker

Az Index cikke