
Kép a kiállítás megnyitójáról. Fotó: Csátth Attila
Május 2.-án 16 órakor annak rendje- s módja szerint, megnyílt Debrecenben a Vasútas Egyetértési Művelődési Központban a “Best of 2011″ című kiállítás. A nem túl nagy létszámú közönség kevés száma talán a hirtelen jött kánikulának tudható be, de annál jobb hangulatú – mondhatni családias légkörben zajlott le. A kiállítást Dánielfy Zsolt, a Debrecen M.J. V. Önkormányzata Kultúrális Bizottságának alelnöke, - Aki nem utolsósorban a Csokonai Színház egyik vezető színművésze nyitotta meg. Talán most azáért nem Hornyák András töltötte be ezt a tisztséget, mert neki szinte pont ebben az időben volt egy másik helyen könyvbemutatója. Kint volt a Debreceni Városi TV forgatócsoportja akik többek között velem is készítettek egy kis beszélgetést a kiállításról, és annak körülményeiről. Képeket készített a Hajdú- Bihari Napló fotóriportere is a helyi lap számára. Feltételezhető, hogy a június 4 – i nyitvatartásig az előző évek bevett szokása szerint nagy lesz a kiállítás látogatottsága!
Tisztelt szakosztály, kedves olvasók!
A MÚOSZ Karikaturista Szakosztályának 2012. márciusában lezárult tisztújítása során felmerült kérdések tisztázásáig az oldal fejlesztése átmenetileg szünetel. A következő vitatott pontok mielőbbi rendezését várjuk:
- Kik alkotják a szakosztály tényleges és valóban aktív tagságát?
- Mi a korábbi, nem MÚOSZ-tag szakosztályi tagok státusa? Számít-e a szakosztály további együttműködésünkre, támogatásunkra?
- Mikorra és milyen módon várható a vezetőségválasztás vitás kérdéseinek tisztázása?
- A Ptk. melyik törvényére hivatkozva vitatja a korábbi elnökhelyettes a szavazás során kialakult eredményt?
- Érvényes-e egyáltalán a választás, ha a szavazók többsége nem is tagja a szakosztálynak?
- Mikorra várható a szakosztály működését szabályozó (és egyáltalán lehetővé tevő) Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) elfogadása?
- Mikorra várható a blog új házirendjének, adatvédelmi és moderációs irányelveinek, jogi nyilatkozatainak az SZMSZ-hez igazodó megfogalmazása?
- Ki készít(tet)i el ezeket a dokumentumokat, milyen határidővel és költségvetéssel?
- Hajlandó-e a szakosztály jelenlegi tagsága a fenti kérdésekkel érdemben foglalkozni? Érdemesnek tartja-e egyáltalán ezeket átgondolásra, nyilvános megvitatásra, tisztázásra?
- Várható-e a jelenlegi, tarthatatlan helyzet miatt új választás kiírása, esetleg a szakosztály feloszlatása?
Amíg az elnökség jogi helyzete bizonytalan és a szakosztály működésének hiányosak a feltételei, addig a honlap további fejlesztése sem lehetséges – külső (nem szakosztályi tag) segítőktől pedig a korábbi feltételek mellett nem is elvárható. A fenti kérdések megnyugtató rendeződéséig kollégáink és olvasóink szíves megértését és türelmét kérjük!
Bocsika –olvasom a hazugságodat,csúsztatásaitokat–A SZAR HAZUG BLOGOTOKON – ( hiába akarod,hogy a gépemen otthon ne olvassam hazug írásaitokat, ( átirányítás )annyira gyerekes ovisok vagytok. Bárhonnan lehet olvasni a szar oldalatokat.) AZ EGYIK HAZUG HOZZÁ SZÓLÁSODBAN ÍROD, HOGY KÉRTEM — ÉRTEEED??? KÉRTEM , ÉN MAX KIJELENTETTEM — ÉN NEM KÉRTEM TŐLETEK SEMMIT –PLÁNE,HOGY VISSZAMENJEK A
TUDATLAN , HUMORTALAN – HALOTT TÁRSASÁGOTOKBA. MEG ÍRTAM, A TITKÁRNAK IS — KÉRÉSRE ,FANYALOGVA –UNDORRAL, UTÁLATTAL — IDEIGLENESEN A SZAVAZÁSIG -VISSZATÉRTEM,HOGY SZAVAZZAK TERMÉSZETESEN ELLENETEK ÉS ELTAKARÍTSUNK TITEKET ONNAN A HAZUG STÍLUSOTOKKAL EGYÜTT. — MEGROGGYANT – BETEG EMBEREK VAGYTOK — NE ERŐLKÖDJETEK — ( SZÍV stb.. ) MERT A VÉRNYOMÁSOTOK AZ EGEKBE SZÖKIK ÉS FELROBBAN A FEJETEK OSZT NEM TUDTOK TÖBBÉ HAZUDOZNI, ÚGYHOGY NE HAZUDOZZ. — HIRTELEN ENNYI — JAA MÉG ANNYI,HOGY ÉN VELETEK A HAZUGOKKAL, KÁRTEVŐKKEL NEM AKAROK SOHA 1 LÉGTÉRBEN TARTÓZKODNI. HA MÉG IS VISZEK GÁZÁLARCOT. — T-BOY
Ajkunkon vidáman új nóta csendül
Merész túlzás lenne azt állítani, hogy az idei tisztújítás nyugodt és méltóságteljes lett volna. A korábbi, egyszerű, bemondásos és kézfeltartásos szavazási gyakorlathoz képest az idén kínos, csinovnyiki precizitással voltunk kénytelenek iktatni, láttamozni és ellenjegyezni a beérkező voksokat, és szigorúan dokumentálni az eseményeket. Nem a mindannyiunkban ott lakozó, buzgó, könyökvédős bürokrata lázadt fel. Gyökeret vert köztünk a sanda bizalmatlanság. Így esett, hogy a „mosoly szakosztálya” a MÚOSZ történetének valaha volt legalaposabban dokumentált tisztújítási szavazását produkálta – joggal aspirálva ezáltal a „köznevetség szakosztálya” címre.
Akik figyelemmel kísérték a szavazás körüli, vadul csapongó történéseket, azok tudják, hogyan lett egy hétköznapinak és unalmasnak ígérkező szavazási procedúrából ármánnyal, cselszövéssel, kacagtató közjátékokkal és váratlan fordulatokkal teli, többfelvonásos, vásári tragikomédia.
A zsarnokság dőzsölt és ülte torát
A Géza által januárban meghirdetett szavazást egy teljes hónapig ásító közöny és tapintható érdektelenség kísérte. Lassan szállingóztak a szavazatok: február végéig mindössze három voks érkezett. Tartani lehetett tőle, hogy lekéssük a MÚOSZ által megadott, március 31-i határidőt, és a szakosztály elesik az idei támogatástól, ezért a március 5-i közgyűlés után itt, a blogon is beindítottuk az online voksolást, és megismételtük a felhívást a szavazásról. Bár csak az állóvizet kívántuk felkavarni, végül valóságos szökőárt indítottunk el.
Gyöngy Kálmán kollégánk ugyanis ”Bocsánat! Ez most gyors volt.” című bejegyzésében váratlanul új javaslattal állt elő. A szakosztály ügyeit évek óta fáradhatatlanul vivő Halász Géza (és a Kálmán szerint őt animáló Császár Tamás) helyett az addig lényegi aktivitást nem mutató elnökhelyettest, Fábry Jánost jelölte új elnöknek.
Rontása tört ránk a dúló viharnak
Az alelnök úr lelkesen kapott a hirtelen jött lehetőségen: tüstént aktivizálta magát, és kevéssé átgondoltnak tűnő stratégiai lépések hosszú sorát tette meg viszonylag rövid idő alatt. Akik követték az eseményeket, ismerik a történteket. A többiek kedvéért, csak néhány szóban:
- Arra célozva, hogy feltehetően csalok majd a szavazatgyűjtésnél, ragaszkodott hozzá, hogy ő (plusz a teljes elnökség valamint Gyöngy Kálmán) is láthassa a beérkező voksokat.
- Saját és felesége korábban leadott szavazatát megpróbálta töröltetni, hogy az új felállás ismeretében immár másképp szavazhassanak, egyszersmind a teljes szavazást jogszerűtlennek minősítette, és követelte az azonnali leállítását.
- Meglehetősen sértő lejárató kampányba kezdett Géza ellen, akinek kétségbe vonta szakmai kvalitásait, miközben tavalyi Kétfilléres-díját is bundának minősítette.
- A fenti lépések miatt komoly kritikák érték, ezért újabb frontokat nyitott, támadást indítva ezúttal a szakosztály legaktívabb tagjai és a blog szerzői ellen is, ahol (alelnöki hatalmára hivatkozva) többször megpróbálta az őt gyakran kemény szavakkal kritizáló kollégánk hozzászólásait is cenzúráztatni.
- Visszaélve azzal, hogy immár ő is látja mások szavazatait, megpróbált több, más jelöltre érkező voksot ilyen-olyan ürüggyel érvényteleníttetni. Egyebek közt Sajdik Ferencét.
- Látva az egyre csökkenő támogatottságot, újabb kampánykörleveleket küldött szét, ezekben különféle egészen meglepő, és jobbára egymásnak is ellentmondó, téves információkat terjesztve a szavazás szabályairól – nem kevés munkát adva ezzel nekem is.
- Kálmán kortesi lelkesedése eddigre alábbhagyott, de előkerültek a régi, természetes szövetségesek. János – immár Dluhóval az oldalán – újabb kampányt indított, olyan ismeretleneket is megpróbálva bevonni a szavazásba, akik nem hogy nem tagjai a szakosztálynak, de még a jelöltekről sem hallottak soha.
- Az utolsó napon János alelnök úr – feleségestől – másodszor is leszavazott. Ezúttal persze másképp, mint előző alkalommal, némiképp bonyolítva ezzel a későbbi szavazatszámlálást.
- Az ügy méltó befejezéseként végszóra befutottak a szakosztályból minősíthetetlen viselkedése miatt korábban eltanácsolt és kilépett T-Boy dacos szavazatai is.
Egyenes derékkal jöttem
Az én feladatom a szavazatok összegyűjtése és a szavazás levezénylése volt. Ez az egyszerűnek ígérkező munka végül valóságos rémálommá vált: a fenti, meglepő stratégiai bakugrások vadul szökellő sorozata alaposan megnehezítette a dolgomat… Nem volt egyszerű úrrá lenni az anarchián. Örülök, hogy végre lezárult ez a fejezet. De tényleg lezárult?…
A szavazást legalábbis lezártuk. Ekkor már szinte biztosra vehettük, hogy végre győz a józan ész, és míg odakint egy ország drukkol egy erkölcsileg megsemmisült ember lemondásáért, mi, tréfás kedvű karikaturisták eközben nem emelünk sietve pajzsra egy másikat.
Nos, ha megengedőek vagyunk, és a Fábry család második voksát tekintjük érvényesnek, a három szavazás végeredménye (az általam leadott, összesített szavazatok alapján) ekkor a következőképpen alakul:
Elnök: Halász(21), Fábry(10), stb.
Alelnök: Halter(14), Rák(9), Fábry(7), stb.
Titkár: Halter(16), Halász(8), Rák(4), stb.
Tehát kétszer annyian akartátok elnöknek Halász Gézát, mint Fábry Jánost.
És kétszer annyian akartátok alelnöknek Halter Andrást, mint Fábry Jánost.
Minden józan számítás szerint az elnökséget tehát Halász Géza, Halter András és Rák Béla harmonikus csapata alkotta volna. De csak minden józan számítás szerint, kedves kollégák. Hogy hogyan alakult ki ebből mégis a Géza által ismertetett eredmény? Fábry János váratlan javaslatára az ő elnöki szavazatait a bizottság elegánsan hozzácsapta az alelnökiekhez, így Fábry az összesítésben megelőzhette az addig fölényesen vezető Halter Andrást az alelnöki székben. (András kárpótlásul megkapta saját alelnöki szavazatait a titkársághoz. Képzelem, milyen hálás érte.)
A különös számtani bűvészmutatvány alapja állítólag a Polgári Törvénykönyv egy általam sosem hallott passzusa volt. János bizonyára szívesen megosztja egyszer a társasággal, melyik is az.
Indulj az útra, és vissza ne nézz
Akárhogy is: a végeredmény nem a választói akaratot tükrözi, ezért számomra teljes mértékben elfogadhatatlan. Ha erre így rábólintunk, ezzel a felállással gyakorlatilag a szakosztályt eddig is megbénító belső feszültségek konzerválódnak újabb hosszú évekre. Mivel Géza és János munkakapcsolatának javulására, értékrendjeik közeledésére, jellemük csodálatos hasonulására nemigen számíthatunk, borítékolható a szakosztály (áttételesen a szakma) további hanyatlása és gyors felmorzsolódása.
Ez ellen dolgozni tovább már nincs erőm. Megpróbálok finoman fogalmazni, mert nem célom senkit megbántani. A kampány során általam megismert János alelnök úr által képviselt erkölcsiség, etikai érzék, emberi tartás, egyenesség, demokráciafelfogás, gerincesség olyan sarkalatosan, olyan elképzelhetetlen mértékben különbözik az enyémtől, hogy vele közösen dolgozni sem képes, sem hajlandó nem vagyok. Ha mindez így megtörténhetett, akkor nekem itt nincs semmi keresnivalóm.
Kedves kollégák! Ha a Géza által ismertetett eredmények véglegesek, és azokat a tagság érvényesnek fogadja el a fenti cirkusz után, én is csatlakozom a szakosztályt elhagyókhoz, és a tagságomat határozatlan időre felfüggesztem.
Van ugyanis, amihez én már nem vagyok hajlandó a nevemet adni, jó urak. És mostanában valahogy a gyomrom sem a régi.
Nemes Zoltán
Kedves kollégák! Az alábbi nyílt levelet tegnap egy hozzászólásban tettem közzé. Azt gondolom, a tisztújítás témája, a szavazás és a levélben megfogalmazott kérdések az egész szakosztályt érintik, és elég fontosak ahhoz, hogy itt, egy önálló cikkben ismételjem meg őket. Abban a reményben teszem, hogy János segít nekünk megérteni ezeknek az etikailag és erkölcsileg finoman szólva is kifogásolható, bizarr és kapkodó lépéseknek az okait, céljait és motivációit. Sokan szeretnénk megismerni ezeket.
Nyílt levél a tisztújítás körüli anomáliákról
Kedves János!
Néha nehezen tudom eldönteni, hogy tényleg komolyan gondolod-e azokat, amiket nekem és a kollégáknak írsz, vagy szándékosan provokálsz minket. Számtalanszor és nagyon világosan leírtam már neked az álláspontomat. A szavazás szabályai nem titkosak: a blogon mindenki számára hozzáférhetőek. Téged is beleértve. Tőled, mint a szakosztály eddigi alelnökétől, joggal lenne elvárható, hogy ezeket eleve ismerd. Véleményem az általad ismét felvetettekkel kapcsolatban nem változott. Csak ismételni tudom magam: a szakosztály tisztújításán a szabályok szerint kizárólag a szakosztály tagjai szavazhatnak. Még szép!
Az importált szavazókról
Nem várunk külső erősítést egyik jelölt mellett sem. Látom azt az emberfeletti munkát, amit Dluhóval közösen kifejtesz annak érdekében, hogy a Kárpát-medence összes ismert és ismeretlen, profi és amatőr karikaturistája, grafikusa, festőművésze, aszfaltrajzolója és egyéb alkotó elméje téged támogasson ezen a szavazáson. Akkor is, ha még sosem hallottak rólad vagy a szakosztályról. És mi sem róluk. Ez az elszánt törekvés volumenénél és intenzitásánál fogva akár elismerésre méltó is lehetne. Amennyiben szabályos lenne. Jogszerűen ugyanis csak akkor járunk el, ha nem fogadunk el mástól szavazatot, csak a szakosztály tagjaitól.
Ennek ellenére több külső szavazatot önhatalmúlag elfogadtál, a beküldőknek a tudtunk nélkül (!) küldtél megerősítő levelet arról, hogy a szavazataikat regisztráltad. Emiatt később többször kényszerültünk kínos magyarázkodásra, és a jóhiszemű voksolókat is kényelmetlen helyzetbe hoztad. Hogy gondoltad ezt?
A szavazatok gyűjtéséről
Korábban kifejezett követelésednek engedve hozzájárultam, hogy a hozzám e-mailben beérkező szavazatokból a vezetőség tagjai (téged is beleérve) kapjanak egy-egy biztonsági másolatot, hogy a szavazás – úgymond – átlátható legyen. Ezt már akkor is aggályosnak találtam, hiszen így a szavazás titkossága sérül. Épp azok látják tagtársaink szavazatait, akiknek a sorsáról döntünk. Mégis beleegyeztem ebbe, hogy később ne vádolj csalással. (Három nap sem telt el, és körleveleitekben már azt hirdettétek, hogy nekem nem is kell elküldeni a voksokat!) Azt azonban akkor még feltételezni sem mertem volna, hogy lesz, aki ezzel a kontrollal pimaszul visszaél, és a más jelöltekre érkező szavazatokat minősíti, azokat ilyen-olyan ürüggyel, önhatalmúlag érvénytelenné próbálja nyilvánítani:
“Kaptam két érvénytelen szavazatot is amelyeket természetesen töröltem, töröljétek Ti is!” – írod. Hogy képzelted?
Tagtársaink letiltásáról
Megpróbáltad Fritz Zoltán kollégánk szavazatát törölni arra hivatkozva, hogy nem ismered őt, sosem hallottál róla, sőt nem is vagy rá kíváncsi. Ezt nem vethetem a szemedre, hiszen (bár alelnök vagy) a szakosztály eddigi munkájában az elmúlt években nem vettél aktívan részt, nem ismerhetsz mindenkit. Fritz Zoltán azonban régi és értékes tagja a szakosztálynak, emellett a a Magyar Képregény Akadémia elnöke és a Magyar Képregény Szövetség vezetőségi tagja. Nagyon számítunk az együttműködésére a következő években is. (A blogját egyébként évek óta hirdetjük ezen a honlapon is, a karikatúra oldalak között. Ha gyakrabban járnál erre, bőven lett volna alkalmad találkozni a nevével.)
És ugyancsak megpróbáltad érvényteleníteni Sajdik Ferenc (!) szavazatát is arra hivatkozva, hogy nem személyesen, hanem a lánya útján juttatta azt el hozzánk. Természetesen ő is régi, és közmegbecsülésnek örvendő tagja a szakosztálynak, és mindenki által tisztelt mestere a szakmának. Láthatóan téged kivéve. Te ugyanis megkövetelnéd tőle nyolcvanadik életévén túl, hogy tanulja meg a számítógépet kezelni és személyesen írjon neked e-mailt. Ez engem mélységesen felháborít, János. Sajdik Feri bácsi szavazata természetesen érvényes lenne akkor is, ha teszem azt telefonon szavazna. Számunkra a megtiszteltetés, ha aktívan részt vesz a szakosztály életében. Ezúton is köszönjük!
A többszöri szavazásról
Emlékeztetnélek, hogy saját szavazataiddal lényegesen nagyvonalúbb voltál. Privát levélben kérted, hogy tekintsem csupán szándéknyilatkozatnak, és semmisítsem meg, hogy később másképp szavazhass. Ugyanezt próbáltad elérni feleséged, Jeney Klára szavazatával is, és már akkor világossá tettem, hogy a szavazatokat nem engedem utólag manipulálni – mások szavazatai fölött pedig végképp nem rendelkezhetsz.
(Megjegyzés: amikor ezt a cikket közzéteszem, már mindketten szavaztatok másodszor is. Ezúttal másképp, mint az előző alkalommal. Mivel ezt a szándékotokat korábban már bejelentetted, így a dolog különösebb meglepetést vagy zavart nem okozott, de a szavazatok összegzését megnehezítheti. A szavazatszámláló bizottság nyilván nem fogja mindkét szavazatot elfogadni. Dönthet a régi vagy az új szavazat törlése mellett, illetve mindkettőt érvénytelenítheti – ez már az ő hatáskörük lesz.)
Szeretném ismét leszögezni: nem feladatunk a tagtársainktól beérkezett szavazatok érvényességének vizsgálata. Egyetlen dolgunk, hogy ezeket az urnazárásig összegyűjtsük és megőrizzük. Szeretném a tagtársakat is megnyugtatni: vitás kérdésekben természetesen nem a jelöltek, hanem egy vagy több, pártatlan számlálóbiztos dönt majd, akit a MÚOSZ delegál.
A blogról és a moderálásról
Ismét előhozod a blog témáját, holott többször kértelek, hogy ezt ne tedd kampánytémává, és korábban már megígérted, hogy nem teszed. A blog szerkesztése és moderálása nem témája a választásnak. Úgy tűnik azonban, hogy választási programod sarkalatos (ha nem egyetlen!) pontja a blog megregulázása, a neked nem tetsző stílusú hozzászólások kigyomlálása, illetve elsősorban az általad nem kedvelt Császár Tamás elhallgattatása. (Már a kampány első körében megpróbáltál úgy elégtételt venni rajta, hogy “alelnöki hatalmadra” hivatkozva, titokban cenzúráztatod velem a hozzászólásait.)
Arról a blogról beszélünk, János, amelynek szerzőit számtalanszor vádoltad szakmaiatlansággal és exhibicionizmussal, és amelynek munkájában – teljes történelme során! – mindössze annyival vettél részt, hogy tavaly beküldted saját tíz aforizmádat a karikatúráról – és amelyet Joe olyan szellemesen egészített ki a legbölcsebb tizenegyedikkel. (Lásd itt!)
A szakmaiatlanságról pedig egyelőre annyit, hogy legutóbbi, plágiumról szóló érdekvédelmi cikksorozatunk egy sor elismerést kapott, és ebben a pillanatban is hirdetik az eMasa címlapján.
“A blogunkról eltűntek az értelmes és hasznos szakmai információk, dúl a primitív dilettantizmus, nagy teret kapnak a zavaros gondolkodású erőszakos, iskolázatlan kollégák, ezt a jelenlegi szinvonalat nagyon nehéz lenne alulmúlni, legalábbis szerintem.” – írod.
János, olvasod te ezt a blogot egyáltalán? Ezeket inkább alelnökségednek azokban az éveiben kellett volna leírnod, amikor TBoy és Dluhó egyesült erővel tombolva próbálta szétverni a blogot és elmarni innen kollégáinkat (sokakat sajnos sikerrel). Akkor azonban mélyen hallgattál. Amikor pedig megpróbáltuk leállítani őket, te ellenezted a leghangosabban a moderálást. Végül úgy döntöttél, hogy inkább velük vállalsz közösséget, és az általuk megkezdett utat folytatod – immár a moderálás élharcosaként… Most mégis azt állítod, hogy mi, többiek vagyunk “súlyos morális és szakmai válságban”.
Mindegy, azt megértettük, hogy bajod van Császár Tamással. Majd megbeszélitek egymás közt. Lapozhatunk.
“Egy szakmai szervezet vezetőjének hitelesnek és erkölcsileg feddhetetlennek kell lennie” – írod végül. Egyetértek, és a szavazás eddigi eredményeit látva ezt kollégáink is pontosan így gondolják. Ideje, hogy lassan te is megbékélj ezzel.
Nemes Zoltán
Tegnap egész napos programmal várta az érdeklődőket az őszi Képregény Börze. Körülbelül egy órán keresztül álltam sorba, hogy bejussak. Hatalmas tömeg gyűlt össze, ugyanakkor rengeteg magyar szerző rakta ki új és régi munkáit aznap. Hihetetlen, hogy a képregény műfaja ennyire népszerű itt Magyarországon. Ez persze köszönhető az MKSZ-nek és az MKA szervezőinek és aktív tagjainak, akik évek óta szervezik tavasszal és ősszel az ilyen jellegű programokat. És itt most külön kiemelném Fritz Zoli kollégánkat is, aki évek óta motorja ennek a sikersorozatnak. Az elismerés persze azoknak is szól, akik egyénileg vagy csoportosan igyekeznek minőségi képregényeket készíteni az olvasók örömére. Egy friss képregényes gárda, a 5panels csapata is egy új képregénnyel jelentkezett erre az alkalomra, Staféta címen. Jelenleg ez az egyik legdinamikusabban fejlődő alkotócsapat, amelyben számos fiatal rajzoló és képregényíró fogott össze, hogy meghódítsa a magyar közönséget. Nemrég én is tagja lettem a 5panels-nek, aminek külön örülök, mivel új lendületet nyertem általuk. Munkáikat látva minden tiszteletem az övék: nagyon jó rajzosok és írók jöttek itt össze egy csapatba.
Akit érdekelnek a részletek, itt csemegézhet kedvére (klikk a szavakra):
Kedves Kollégák!
Ha van kedvetek gyertek el a könyvbemutatóra és az azt követő beszélgetésre. A könyvben az én illusztrációimmal, a bemutatón pedig velem is találkozhattok.
A bemutató október 26-án, 18:00 órakor a Tranzit Art Caféban (Budapesten a Kosztolányi Dezső térnél, a Bukarest utcában – a volt buszpályaudvar épülete) lesz. A könyvbemutató apropóján vezető szerkesztők és újságírók beszélgetnek arról: tanítható-e az újságírás, és ha igen, milyen tudásra kellene szert tenniük a médiaiskolák hallgatóinak. A pódiumbeszélgetésen részt vesz:
Bódis András (rovatvezető, Heti Válasz)
Bodoky Tamás (főszerkesztő, atlatszo.hu)
Dévényi István (főszerkesztő, MTI Új Média)
Pálinkás Szűcs Róbert (felelős szerkesztő, Origo)
és a szerző:
Tóth Szabolcs Töhötöm (szerkesztő, Magyar Nemzet Hétvégi Magazin)
Interjút olvashatunk angol nyelven Békési Joeval, Zsoldos Péterrel és Pápai Gáborral a Cartoon Movement portálon.
– The Internet’s #1 publishing platform for high quality political cartoons and comics journalism
















